Szóval, kedd reggel reményteljesen indultam útnak első iskolai napomra. Mivel már tudtam, hogy nagyjából mennyi idő alatt lehet beérni a suliba, így természetesen el is késtem, úgyhogy 9.11-re sikerült is beérni a terembe, ahol a többiek már éppen egy papírt töltöttek ki. Sokról nem maradtam le, adatokat kellett beleírni, plusz néhány basic kérdésre válaszolni, úgyhogy semmi extra.
Ezután ismerkedős játék következett, mindenki kapott egy kis műanyag dolgot, az enyém egy zöld hatszög volt, és meg kellett keresni azt, akinek ugyanolyan alakzat jutott. Ezután egy kérdéssor alapján végig kellett menni ilyen dolgokon, mint hobbik, életünk nagy kihívásai, félelmei, sikerei, stb.stb., hogy jobban megismerjük egymást. Engem egy szerb sráccal sorsoltak össze, egészen jófej volt, és vidáman közölte hogy tudja magyarul mondani azt hogy FERENCVÁROS. :D Amúgy egészen vegyes a csoport összetétele. 3 spanyol, 2 venezuelai, 2 kínai, egy német, egy svéd, egy japán, egy ecuadori, egy Olaszországban élő argentin, egy szerb és én. Jófejek, és elég magas a szint is, úgyhogy hatékony volt az óra.
Ezután más párral sorsoltak minket össze, itt egy kínai csajt kaptam, és vele kellett egy újságcikket elolvasni majd a többieknek prezentálni, és ezzel kapcsolatban beszélgetni és kérdésekre válaszolni. Mi a tulajdonosi viszonyok kuszasága és a pénzhiány következtében omladozó lisszaboni paloták lehetséges hasznosításáról folytattunk diskurzust, de előkerült a néhány évvel ezelőtt az egész luzofón (= portugálul beszélő) világban bevezetett új helyesírás, a 18 éven aluliak alkoholfogyasztása, egy helyi szappanopera egyik szereplőjének letartóztatása, és egyéb érdekes témák is.
Végül egy nyelvtani kvízt kellett két hatfős csapatban megoldanunk, aminek végül nem lett nyertese, mert mindkét csapat jól válaszolt minden kérdésre. Okosak vagyunk, na. :D
Ezután elmentem shoppingolni, megejtettem életem első portugáliai készpénzfelvételét, majd kivonatoztam Granjába, ahol a strand megtekintése után természetesen a vasúthoz vezetett az utam. Ezután Campanhãról a közvetlen busszal jöttem haza, ami itt tesz le a ház előtt, cserében sokáig tekereg a belvárosban, de legalább láttam pár dolgot, amiért valamelyik délután vissza kell mennem. Például egy templomot, ami tele van azulejokkal. Ez egy sajátos portugál művészeti forma, itt egy példa:
Ma csatlakozott a kis csoportunkhoz egy újabb tag, egyenesen Kelet-Timorból. Kelet-Timorról annyit érdemes tudni, hogy Kelet-Ázsiában helyezkedik el, 1 milliós lakossága van kb., és portugál gyarmat volt anno. A reggeli órák után egy kis vezetett túra történt Porto belvárosában, majd látogatás Gaiába, ahol egy híres pincészetben vezettek minket körbe, és kóstoló is történt. Elképesztően finom, édes, viszont elég erős vörösborok ezek, van 20%-os alkoholtartalmú is, ami azért már eléggé be tud ütni, főleg így a 30 fokban, ami most itt van.
Kezd összerázódni a csapat, és egyre többet beszélgetünk egymással, ebédnél egy japán, egy argentin és egy spanyol társaságában beszélgettem a görög csődről és az eurózónából való kilépésük esélyeiről, borkóstolás közben pedig egy spanyol, egy argentin, egy orosz és egy ír társaságában a tokaji borokról. :)
Utána haza is tértem, még előtte betértem a Pingo Docéba, ahol igen jó minőségű sonkára tettem szert, és igen olcsón, úgyhogy most épp azt eszegetem. Nagyon jó minőségű kajáik vannak amúgy, mind a Pingo Doce, mind a Froiz magasan veri az otthoni szupermarketeket minőségben, árban viszont nem nagyon. A legtöbb dolog vagy ugyanannyiba kerül, vagy 10-15%-kal drágább, mint otthon, de nincs vészes eltérés. Persze a választék teljesen más, jóval kevesebb féle felvágott van (viszont a presunto még mindig sokkal királyabb, mint bármilyen magyar felvágott :D ), ellenben az utolsó kis zsebszupermarketben is lehet garnélát, kagylót és tengeri halakat kapni, sőt a közelben lévő közepes méretű Pingo Docéban ma láttam ráját is. Nagyon rá vannak kattanva a joghurtokra, elképesztő választék van belőlük, amivel engem meg is vettek kilóra, mert én is nagy rajongója vagyok a műfajnak… A péksüti-választék kielégítő, a gyümölcsök között sok a – számunkra – egzotikus, de azok viszont cserébe nem olcsók. A sör viszont drága és nem is olyan jó, tehát maradunk a bornál, hiszen mégiscsak Portóról van szó… :D A bor pedig egész olcsó, a közepes kategóriás borokat ilyen 2-3 euróért meg lehet venni (/üveg), de normális portóit is lehet 8 euróért kapni, szóval annyira nem elképesztő. Persze fent a pincészetben láttunk 500 euró/üveg árfolyamú borokat is, igaz, azok 30-40 évesek, szóval érthető az árazás.
Úgy döntöttem, hogy kiveszek egy kis szabit ma estére, úgyhogy már nem megyek sehová. Megérdemlek egy kis pihenést. Holnap teszek egy sétát a belvárosban suli után, holnapután szervezett látogatás Bragába, szombaton pedig szerintem Viana do Casteloba fogok ellátogatni, vagy Pinhãoba (még nem vagyok biztos egyikben sem). Vagy egyikbe szombaton, másikba vasárnap. Who knows, a spontaneitás híve vagyok. :D
Ezzel búcsúzom. Até já!
